Hej

 2009.06.11. 11:42

 A kezdet kezdete, mikor nincs semmi. Majd lesz. Az út meg itt van.

És puskatussal és égre a kéz
és bajonéttal és tovább
és mindig hej,
és nem krumpliért, sem pedig paszulyért,
de mindig hej,
mint ágyban a kisasszonyok,
úgy döglenek a csillagok

Három szabálya van a halálnak,
a bakra elsőnek - piros szekér -
s a fű alatt hej,
balgaság, vakhit van ott is,
a fű alatt,
és végül hej-hej-hej-hej, he-e-hej,
Szántó János odavan,
Baksa János odavan,

Megvasalt talpú száz piros szekéren
fényes zászlóval igazán csakugyan,
és akit hej,
és akit - míg a lovat verte - meglőttek,
az nincs ott hej,
a végnek is a végénél,
a véglegvégleg végénél.

És mindig csak végig,
a legvégéig,
a végnek végéig,
igazán, csakugyan,
és ott aztán hej,
a kő kemény lesz és a vaj puha,
és nincsen más csak igazán,
és nincsen más csak csakugyan.

És mindig csak végig,
a legvégéig,
a végnek végéig,
igazán, csakugyan,
és ott aztán hej,
a kő kemény lesz és a vaj puha,
és nincsen más csak igazán,
és nincsen más csak csakugyan.

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mitiszolkant.blog.hu/api/trackback/id/tr601178483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása