Minden elkezd mocorogni, csírázni, éledezni, mert ősz van, de minden befele kezd terjedni, nem úgy, mint tavasszal, nem, pontosan azért nem, mert ősz van, és ilyenkor bent kezd el csírázni az értelem, a megbaszott ábrándos lófasz, a teljesítményt gátoló nagy valami, ami belül csak űrt szűl, bele kongó teret, abba pedig kérdőjelet. Hát előre. Hisz az utolsó korty kávé is lesiklott fájdalmas torunkon...