Természetesen az életfilozófiákat a Szomszédok fogja majd leginkább szolgáltatni, mint most is. 110. fejezet., Bőhm bá már sehol, a kis olvasó szoba kocsmába megy át, Janka örömére, de Sümeghy nem hagyja és a végén, respektálva a Bőhm által hagyott ürességre, azt mondja, hogyaszongya

Sic transit gloria mundis

 (Sümeghy Oszkár Bőhm bá után szabadon)

avagy 'Így múlik el a világ dicsősége', na tessék.

És így múlik el, mert elmúlik:

Nem beszélve arról, hogy 1991-et írunk, a nőknél ötvenöt év a nyugdíj korhatár, Takiék húszezerből akarnak két hétre menni nyaralni, Desirének ocsmány zöldcsíkos öltönye van, a Nagy Fehéret leakarja csukatni a reanimáló  és közben V. Ferit is leakarják csukni, persze nem csinált semmit, nem érdekli, csukják le, ő büszke, bazmeg.

Szóval így múlik el a világ dicsősége....

UPDATE: Most már azért is így hagyom, hogy tanuljon a világ, a magyar világ ebből. Erre varrj gombot Vidókám!